Belsőépítész vagy lakberendező, és mikor kell tervezési jogosultság

A lakberendező a meglévő térrel dolgozik. A bútorok elrendezését, a színeket, a textileket, a lámpákat és a kiegészítőket tervezi, falat nem mozgat, burkolatot és gépészetet nem tervez. Az eredménye berendezési alaprajz, színterv, látványterv és terméklista.

A belsőépítész a teret is átalakíthatja. Alaprajzot szervez át, burkolatot, álmennyezetet, világítást, villamos és vízkiállást, beépített bútort tervez, és kiviteli tervet ad, amelyből a kivitelező dolgozik. A két munka gyakran egymásra épül: a belsőépítészeti terv után a berendezés részleteit lakberendezői szemmel zárjuk le.

Az építészeti-műszaki tervezés szakterületeit a 266/2013. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza. A belsőépítészeti tervezési szakterület jele BÉ. A rendelet szerint a feladata az építmények teljes körű belsőépítészeti tervezése, és a külön jogszabály szerinti belsőépítészeti terv készítése.

A képesítési követelmény okleveles építész tervező művész vagy okleveles belsőépítész környezettervező művész végzettség, a szakmai gyakorlati idő két év. A rendelet ugyanitt egy belsőépítészeti szakértői részszakterületet is meghatároz SZÉSZ-BÉ jellel, ez a szakterület feladatainak szakértésére szól.

A rendelet 15. § (1) bekezdése szerint az építésügyi hatósági eljáráshoz és az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése tervezési jogosultsághoz kötött. Ugyanez a bekezdés mondja ki, hogy tervezői művezetést az adott tervezési szakterületen jogosult tervező végezhet. A (3) bekezdés szerint a tervtanácsi terv, a településképi véleményezéshez szükséges terv és a megvalósulási dokumentáció is jogosultsággal készíthető.

Egy lakás berendezése, a színek és a bútorok kiválasztása ilyen dokumentációt nem igényel, ezt a munkát lakberendező is elvégzi. Ha a belső átalakítás hatósági eljárással jár, például rendeltetésmódosításnál, az eljárás külön ügyintézés, a teherhordó szerkezetet érintő munkához pedig statikus kell.

A belsőépítészeti szakterületen a jogosultság ügyében a rendelet 5. § (1) bekezdése szerint első fokon a lakóhely szerinti területi építész kamara titkára, másodfokon a Magyar Építész Kamara főtitkára jár el. A 30. § (1) bekezdése szerint a kamara a jogosultság megadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi a szakmagyakorlót, és közli vele a névjegyzéki jelölést.

A jogosult tervező a tervein a nevét és a jogosultsági számát is feltünteti. Ez alapján a kamarai nyilvántartásban ellenőrizhető, hogy szerepel-e, és milyen szakterületen.

Pár gyakorlati kérdéssel előre kideríthető, mit tartalmaz majd a megrendelt munka.

• Tanácsadást, berendezési tervet vagy kiviteli tervet kapok?
• Hány alaprajzi változat és hány látványterv-nézet van a díjban?
• Hány módosítási kör fér bele, és mennyibe kerül egy további?
• Lesz burkolatkiosztás, falnézet és tételes anyaglista?
• Ki dönt a kivitelezés alatt felmerülő kérdésekben, és mennyiért?
• Mikorra készülnek el az egyes szakaszok?